|
| Móri borvidék |
 A borvidék borai
|
Területe: 914 ha.
Klíma:
Éghajlata általában a Dunántúl északi részeire jellemzõ és hazai viszonyainkat tekintve közepes értékû a szõlõtermesztésre. A hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvezõ mezo- és mikroklíma viszonylag jó termõhelyi viszonyokat alakít ki.
Talaj:
Fõ tömegében löszön, mészkõtörmelékkel kevert löszön, dolomiton kialakult agyagbemosódásos barna erdõtalajok, barnaföldek, rendzina, löszfelületek és oligocén homok.
Történelem:
A történelem korai szakaszából is vannak leletek az újkõkorig visszamenõleg. Bizonyíthatóan a rómaiak alapozták meg a szõlõtermesztést, amit az Avarok is folytattak.
A honfoglaláskor már lakott település volt a mai Mór helyén. Ide telepedett le a honfoglaláskor Árpád törzse.
A települést I. László király 1080 körül az egri püspökségnek adományozta.
1327-ben Károly Róbert Csókakõ várához csatolta, ami a Csák nemzetségbeli Csák Péter és Csák István birtokában volt.
A XIV. századi iratok már rendszeresen említik a szõlõt.
Mór község nevével csak a XV. században találkozunk. A kódexek tanúsága szerint a vidék szõlõkultúrája a XVI. századig szépen kifejlõdött, de nem került külföldre. Ezt a kort úgy jellemzik, hogy a megtermett bor sok, a jó ivóvíz pedig kevés. Ezért a legtöbb helyen - védekezvén a betegségek ellen is - rászoknak a borivásra.
A török hódoltság akasztotta meg itt is a fejlõdést. A felvonuló csapatok pusztítási miatt a vidék csaknem elnéptelenedett. Emiatt pusztultak el szõlõi is.
A XVIII. század tehát már nem annyira folytatása a régi szõlõkultúrának, hanem megalapozási idõszaka egy új gazdasági korszaknak. Valószínûleg ekkor találkozott és forrott össze a borvidék és az Ezerjó története. Az elpusztult, elmenekült lakosság helyett német telepesekkel népesült be a vidék. Ekkor telepedtek le Mórott a Kapucinusok is, akik a környék legjobb szõlõmûvelõi lettek.
A múlt században a borvidék jelentõsége egyre növekedett. Volt idõszak, amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borok értékesültek a legmagasabb áron.
A homokkal kevert lösz és a homok talajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken.
1901-ben kérvényezte Mór község képviselõtestülete, hogy "Mór és vidéke, mint önálló borvidék szerepelhessék", mert addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.
